Kedves Olvasó!
Örömmel osztjuk meg, hogy a Szaturnusz-triász című könyvünk megjelent digitális formában.
34 esszé és novella az emberi létezés kérdéseiről, belső és külső utazásokról, valamint azokról a sejtelmes és vágyott világokról, amelyek olykor közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk.
A könyv válogatás azokból az írásaimból, melyek abban a hét évben születtek, míg Anglia és Skócia mesés és zord tájain barangoltam. Néhány gondolat a Bevezetésből:
„Elvesztegettem az időmet, s most az idő veszteget el engem.”
(William Shakespeare)
A tudatos szemlélődés egy sajátos módszer, mely által egyszer-egyszer lehorgonyozhatunk a jelenben, s mélyebben felfoghatunk valamit sebesen pergő napjainkból. Ily módon nagyszerű felismerésekre tehetünk szert, s egyúttal valódi esélyt kapunk arra, hogy tüneményéletünk ne szálljon el a fejünk felett észrevétlenül és értelmetlenül.
Ha óvatlanok vagyunk ugyanis, múltunk és jövőnk könnyen megrabolhatnak minket, mert azáltal, hogy örökké igényt tartanak figyelmünkre, észrevétlenül siklik el mellettünk a jelen. Miközben sokszor a múlt kudarcain rágódunk vagy letűnt örömein kesergünk, elfordítjuk az arcunkat a mosttól, s úgy az idő is sértődötten elfordul tőlünk, mert miközben hátranézünk, felfoghatatlanná gyorsul, kiesik, s nem tudjuk soha többé visszakapni. Ugyanez történik, ha rendre kényszeresen előremeredünk, mivel nem tudjuk pontosan, hogyan is alakulnak majd nagyra törő terveink, s így a kétség és aggodalom óhatatlanul a jövő illékony vízióihoz láncolja elménket. Az az idő, amit így képtelenek voltunk megragadni, mivel kizárólag a jelen átélésével lehetett volna a miénk, örökre elveszett.
Ha azonban törekszünk éberebben járni-kelni a világban, ráhangolódhatunk jelzéseire, s megdöbbenve fogjuk tapasztalni, hogy a környezetünk megszámlálhatatlan módon beszél hozzánk, figyelmeztet és tanít.
A minden pillanatban elkerülhetetlenül ránk zúduló millió impulzus egyetlen apró momentuma is méltó lehet a figyelmünkre – egy rövid utcai közjáték által hátrahagyott benyomás, egy félmondat a metrón vagy mindössze egyetlen szó, mely véletlenül szűrődött el hozzánk. De az is elképzelhető, hogy csupán egy rég nem érzett illat ébreszt fel egy eltemetett emléket, mely sok tanulságot hordoz.
És honnan lehetünk biztosak benne, hogy egy adott észlelés nekünk szól, s érdemes vele foglalkoznunk? Abból, hogy felfigyeltünk rá.
Ha megtanuljuk észrevenni ezeket a jelenségeket, azok könnyen hasznos gondolatok egymásból következő jótékony áramlatát indíthatják el bennünk, s értékes végkövetkeztetésekkel ajándékozhatnak meg bennünket. E váratlan konklúziók segíthetnek a megfelelő perspektívából rálátni bizonyos eseményekre, akár egy kényes szituációra. Mélyíthetik élettapasztalatunkat, növelhetik bölcsességünket, segíthetnek, hogy képesek legyünk életünket úgy irányítani, ahogy az a szívünkből fakad. Ez a tudatosság és az elemző szemlélődés végső ajándéka.
Miközben élményeink mélyére ásunk, függetlenül attól, hogy azok kellemes természetűek-e vagy sem, ha analizáljuk és értelmezzük őket, idővel akár valódi tanulsággá érhetnek. Ekképpen még egy ellenséges benyomást is megszelídíthetünk és a saját oldalunkra állíthatunk, kioltva ezzel káros befolyását.
Rövid írásaimban azokat a gondolataimat jegyeztem le tömör formában, mindvégig tudatosan kerülve a terjengősséget, melyek akkor ötlöttek fel bennem, miközben sokfelé megfordultam és sok mindent láttam. Amikor magamra maradtam, s úgy éreztem, átmenetileg elveszítettem az irányt, érzékeimet a jelen felé fordítottam, hogy újra kapcsolódhassak a valósághoz. Így a külvilág – mely immár csupa szimbólum, ómen vagy metafora volt – üzenhetett nekem iránymutatás és válaszok formájában.
Hogy tapasztalataim bonyolult szövevénye végül ne vezessen reménytelenül tévútra, s feldolgozásuk során helyes végkövetkeztetésekre juthassak, az időtlen védikus bölcsességet hívtam segítségül.
Ez a kiadás a könyv színes, digitális változata, amelyet kényelmes olvasásra optimalizáltunk modern eszközökön: tableten, laptopon és telefonon is.
Fedezd fel kiadványainkat: G.B. Krommer szerzői könyvesboltja